Csillagtúra Balatonvilágosról

Csillagtúrák Balatonvilágosról

Siófok

Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére.
A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét.
A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak a részvénytársaság örökös elnökének. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekesgőzöst.
Napjainkban Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó közlekedése, kellemes fürdőzést kínáló sekély vizű partja.

Látnivalók Siófokon:

Evangélikus templom: A népi építészet hagyományait a legmodernebb eszközökkel ötvöző Makovecz Imre tervezte az építészetileg igazi különlegességnek számító evangélikus templomot.
Kálmán Imre Emlékház: Az emlékházat a nagy zeneszerző, Kálmán Imre egykori szülőházában rendezték be. Látható itt a mester zongorája, eredeti kottái, használati tárgyai, az általa írt operettek bemutatóihoz kapcsolódó emlékek.
Ásványmúzeum: A Kövecses-Varga Lajos által létrehozott magángyűjtemény a Kárpát-medence ásványait mutatja be.
Kikötő: A kikötőben 1864-ben a lapátkerekes Kisfaludy gőzös fogadásával kezdődött meg a rendszeres hajóforgalom. Ma is láthatunk itt XIX. századi hajókat.
Tojásművészeti Kiállítás: Az időszakos tojásművészeti kiállítás 2003 októberében nyílt meg Siófokon az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál rendezvényeihez kapcsolódva. Ez alapozta meg az állandó gyűjteményt, amelyben különleges népművészeti és iparművészeti darabok láthatók.
 

Enying és látnivalói:

Enying1992 óta városi rangú település, 7600 lakossal. A Balaton délkeleti partjához egészen közel, mintegy 8 km-re fekszik.
Batthyány-kastély: Az eredetileg klasszicista, egyemeletes Batthyány-kastély az 1810-es évekből származik. Felújítása 1963-ban történt, amikor eklektikus külsőt kapott.
Római katolikus templom (Nepomuki Szent János): A város központjában, gondozott angolpark közepén, kis magaslaton álló klasszicista templomot Vilmos Pichl tervezte, Batthyány Fülöp építtette 1838-1840-ben. Az impozáns templom homlokzatán hat dór oszlop és timpanon áll. Szentélye latin kereszt alaprajzú, félköríves.
  

Dég település

Az Árpád-kor óta lakott település, Nyugat-Magyarországon, Fejér megyében fekszik. Első okleveles említése 1138-ból maradt fenn, 1342-ben a simontornyai majd az ozorai uradalom része volt. A török hódoltság alatt valószínűleg elpusztult, és csak a XVII. század végén települt be ismét. A Festetics család 1769-ben vásárolta meg Déget és a környékét és birtokolta egészen a II. világháború végéig, 1945-ig. Az ő nevükhöz fűződik a református templom és a Pollack Mihály által tervezett plébániatemplom építése is. (Mindkettő fontos látványelem a parkban.)

Dég, Festetics-kastély

Dégen található Magyarország egyik legszebb - és egyetlen látogatható - klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja ölel körül. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt.

Hollandi-ház

A park tavának szigetén álló, festői megjelenésű épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték. Földszintes része tehénistállóként szolgált (az itt lakó és a szigeten legelésző hat tarka tehén a park fontos látványelemének számított), emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a mai híd később épült.